Kiemelt Partnereink

Kárpittisztítás

Kárpittisztítás
Számítástechnikai partnereink
Külföldi partnerek
TANÁCSADÁS a következő településeken:

Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Debrecen Mosonmagyaróvár, Sopron, Fertőd, Kapuvár, Csorna, Győr, Pápa, Celldömölk, Sárvár, Kőszeg, Szombathely, Ják, Körmend, Szentgotthárd, Csepreg, Zalalövő, Vasvár, Jánosháza, Devecser, Ajka, Sümeg, Pécsvárad, Komló, Sásd, Dombóvár, Bonyhád, Bátaszék, Baja, Bácsalmás, Szekszárd, Tolna, Fadd, Paks, Kalocsa, Hőgyész, Tamási

Balatonboglár, Kaposvár, Csurgó, Nagyatád, Kadarkút, Barcs, Szigetvár, Sellye, Harkány, Siklós, Villány, Bóly, Mohács, Pécs, Szentlőrinc Andocs, Tab, Lengyeltóti, Simontornya, Enying, Dunaföldvár, Solt, Szabadszállás, Sárbogárd, Dunaújváros, Kunszentmiklós, Ráckeve, Gárdony, Székesfehérvár, Balatonföldvár, Siófok, Balatonalmádi, Polgárdi, Balatonfűzfő, Balatonfüred, Veszprém, Sátoraljaújhely Kárpittisztítás: 1. kerület, 2. kerület, 3. kerület, 4. kerület, 5. kerület, 6. kerület
Budapest 7. kerület, 8. kerület, 9. kerület, 10. kerület, 11. kerület, 12. kerület
Budapest 13. kerület, 14. kerület, 15. kerület, 16. kerület, 17. kerület, 18. kerület
Budapest 19. kerület, 20. kerület, 21. kerület, 22.kerület, 23. kerület
Nem működő CURL function.
Nem működő CURL function.

Írta: Kovács Dorina


Hollókő VII. 7. kerület Budapest

Hollókő VII. 7. kerület Budapest

A varázslatos Hollókő és ami mögötte van


Egészen 1987-ig kell visszamennünk az időben, hogy Hollókő történetéhez köthető, jeles dátumot találjunk a történelemkönyvek mélyén. Ez volt ugyanis az a dátum, melyben Hollókő, Budapesttel együtt karöltve, elsőként került fel a Világörökség hivatalos listájára. A nógrádi kis település azzal vívta ki a létjogosultságát az illusztris listán, hogy a múlt hagyományait volt képes ötvözni, a jelenkor adottságaival. Az akkori, korhű építészeti stílus a mai napig átível a történelmen, ez pedig egészen figyelemre méltó a mai világban, melyet építészet ügyileg már teljesen áthat az urbanizmus, városiasság és a modernség. Hollókő további nagyságát és egyediségét bizonyítja a magyarországi települések közt, hogy a falu jellege nem egy látványosságként funkcionál, melyet az emberek turistaként megcsodálnak a maga területeivel, hanem sokkal több ennél. Ugyanis a muzeális jelleg egyáltalán nem érvényes Hollókőre, hiszen a mai napig lakott, funkcionálisan használható, élő, működő közösségről beszélünk.  Ha történelmi léptékekben gondolkodunk, egészen a tatárjárásig kell visszamennünk az időben, ugyanis a település ikonikus vára, az 1200-as években került megépítésre. Természetesen, mint minden kis település, így Hollókő sem mentes a mende-mondáktól, kétes eredetű történetektől.

Hollókő régi meséje, még a település nevét is logikus értelemmel ruházza fel. Mint minden legenda, a hollókői is egy gyönyörű nőhöz köthető, akit foglyul ejtett egy gonosz földesúr. A jóságos dajka azonban élve boszorkány tehetségével, arra kérte sátánt, hogy fiai holló képében bontsák le az elrabolt asszony körül tornyosuló várat. Az átváltozott megmentők így is tettek, a köveket pedig a közeli domboldalra hányták, melyet ma a Hollókői Vár néven emlegetünk. Az, hogy ezen anekdotának csak a fele, vagy a fele sem igaz, már egyéni meggyőződés kérdése. A történelem során fennmaradt írásos emlékek sokasága, bizonyos pontig csak a várat említi Hollókővel összefüggésben, az igazi fordulópont azonban az 1300-as évekre tehető, mikor már az egyház is teret nyert Hollókő vidékén. A török hódoltság idején volt azonban egy speciális jellemvonása a népességnek, ez pedig nem más, mint az elnéptelenedés volt, ez alól pedig maga Hollókő sem volt éppen kivétel.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy 1715-ös vármegyei dokumentum, mely írd és mondd, összesen három adóköteles háztartásról számol be. Az elnéptelenedés azonban kérészéletű jelenség volt Hollókő környékén, hiszen az ezt követő öt évben, immáron nemes községgé is előlépett a kis falu, mely a maga nemében rendkívül nagy gazdasági előnnyel kecsegtetett a helyi lakosok számára, ez pedig az volt, hogy mentesülnek az adófizetés terhe alól - ez nem meglepő, hiszen termőföldek tekintetében igencsak előnytelen adottságokkal bírt a település, melyhez a történelem során a sors sem volt kegyes a tűzvészek miatt. Nyilvánvalóan, az idő előrehaladtával a terület is vette fel a körszerűség által megkövetelt megoldásokat, erre pedig pont a tűzvész miatt volt szükség.

A gyúlékony talapzatokat és tarttóeszközöket szépen fokozatosan, a fa után a vályog váltotta fel. Hollókő olyannyira hagyományőrző falucskának számít, hogy ezen építészeti stílusok jegyeit a mai napig őrzik az építmények a nógrádi vidéken. A 20. század elején Hollókő elnyerte végső, egyutcás falu jellegét. Nem pusztán az építészet, hanem a népviselet is meglévő kultúrával rendelkezik a településen, a tradicionális öltözék nem meglepő felöltő Hollókőn. Egy biztos, ha arra járunk, a történelembe mélyen belekóstolunk.

<-- Vissza a Hollókő VII. 7. kerület Budapest blog oldalra!

További cikkek